2009. május 28., csütörtök

Motorok

.
Már nem csak az autókat gyűjtjük, hanem a motorokat is.
.
.
.

.

2009. május 21., csütörtök

Csodaautó gyűjtés

.



Gergőcivel ovitlanítottuk egymást, erre a hétre.
A hétvégi nagy pancsikolás eredménye ez, hiába mondtuk Gergőcnek hogy nem kellene, a nagy könnyek megolvasztották szülői szigorunkat. Az eredmény még aznap este hatalmas köhögés, és a hétfővel beköszöntő szabadság, amelyet az utolsó cseppig kiélvez a zsivány.
Ha éppen nem ezt csinálja a boltban, (mondjuk ennek az eladók talán nem örülnek annyira)


akkor autókat gyűjtünk az utcán.

Nem tagadom, én is élvezem a kis társaságát, mindig csak az oviban van...
.

2009. május 9., szombat

Átokfi Állatkája

.
Ő meg egyszerűen imádnivaló. Egyészen biztos vagyok benne hogy hímnemű :D


No Comment :D - Watch today’s top amazing videos here
.

2009. május 8., péntek

Angie

.
Ezt meg csak azért, mert nagyon szeretem, emlékszem mekkora hatással volt rám amikor először meghallottam. Csak álltam a tévé előtt, és bámultam. Akkoriban még fekete-fehér tévénk volt :)



.

Előre Katonák!!!!

.
Gergőc kalózos korszaka lecsengett alighanem, kérésére be kellett szereznem egy katonai szerkót.
A kiválasztott példány épp hogy jó lett neki, hamar ki fogja nőni szerintem. Rá kellett varrnom mindenféle cimkét hogy designra is csiszoljunk, de a - pöpec lett anya - elismerést megkaptam.



Valamint nagyon tud a csemete, ma csináltam képet is róla amin totál katonásan beállt. Azt hogy honnan tudta hogy hátra kell tenni a mancsokat...ez biztos megint olyan pasidolog, aminek misztériumát egy nő fel nem foghatja.
Egyetlen szépséghibája a dolognak szerintem a csizma, Gergőc szerint viszont egy katona ilyet hord a hacuka mellé. Nem vitázom hogy ez igazából téli meg minden, lévén nála van a játékpisztoly. Örülök hogy a mackóra rá tudtam beszélni a rövidnadrág helyett. Az elálló füleket is ugorjuk át, igazából a sapi nyomja így le, kicsit nagy még neki. Legalább nem olyan félelmetes a kinézet, majd segít rajta ha megérkezik a tábonoki váll-izé is, amit még fel kell varrnom.
.

2009. május 7., csütörtök

Perecet de izibe

.
Gergőcikém kitalálta hazafelé menet az oviból, hogy ő perecet akar enni.
Hájjájáj honnanvegyek perecet, már nem akarok a boltba menni, elég volt délelőtt, megkülönbenis. Lehet hogy nincs is, lekvár meg kakaó biztos van azt láttam délelőtt, ilyeneket kapni Gergőcikém, de lehet hogy a perec már elfogyott.

Megpróbáltam a feledésre bízni a dolgot, naná hogy nem jött be a számításom. Egy tányér rizseshússal később ismét felmerült a nagy kérdés, anya miért nem adsz perecet?

jihhííííííííí nanáhogyperecet.

Akkor elő a szakácskönyvet, hogyanis miértis? Kiderült hogy kelttésztás. Fejvakarás. Francsedagaszt. Gegőcike holnap jó lesz? Nanáhogynem.
A hozzávalók:
30 dkg liszt, kevés só - perszehogysokattettem bele
10 dkg vaj, 20 gr élesztő, tej.
1 tojás
3 gyerek a formázáshoz.
A lisztet elkevertem a szárított élesztővel, a recept egyébként azt mondja hogy futtassuk fel egy kevés tejben, de ezt én elegáncsosan átugrottam. Tettem az élesztős lisztbe bazsalikomot is, ez elhagyható simán, nem tradicionális, és elég fura lett :D
A lisztet miután összeházasítottam az élesztővel és a bazsalikommal, meglocsoltam az olvasztott vajjal, és annyi tejet adagoltam hozzá hogy keményebb tésztát kaptam. A recept úgy írta hogy metélttészta szerű legyen, de én még sosenem csináltam olyat, csak emlékeim élnek amikor a nagyikám csinálta. Szóval mindenki kedve szerint.
Ezután jött a nagy formázás. Néhány darabot kimentettem hogy perec formája legyen, de sikerült csinálni lufit, gyűrűt, kiflit, párnát, szívet, kígyót, focilabdát és még egy mozdonyt is.

Ha ezzel megvagyunk, a tojás sárgájával megkenjük az alkotások tetejét. Most jöhet a trükk, amit úgy imádunk a perecben, az a jó kis fehér sós izé rajta, amit rögtön lerágunk ha hozzájutunk.

Úgy kell csinálni hogy a tojásfehérjét felverjük nem túl keményre, majd elkeverjük egy kávéskanál sóval, 2 kávéskanál liszttel, 2 kávéskanál vízzel. Ezzel a masszával locsoljuk meg a perec-szerűségeket.
Hagyjuk megkelni a sütőpapíros tepsinkben, majd hirtelen zutty be a sütőbe. (én ezzel sem vártam sokat)

Ha időközben az Emberünk hazakeveredik, sűrű szempillarezgéssel kell ránézni, elfelejti hogy miért nem tud leülni enni a konyhaasztalhoz.
.

2009. május 3., vasárnap

A horgásztanya

.


Hétvégén horgászverseny volt a Fényes Fürdő területén található Aranyponty Horgászegyesület szervezésében. Valahogy nem akartak harapni a halak, a legelső díjat már 2 ponttyal elvitte a szerencsés. Vígaszdíj is volt, a legkisebb ponty boldog tulajdonosáé :D





Mi már az elcsendesült finálé után érkeztünk, és még mindig rabul ejt gyermekkorom nyugis paradicsoma. A bádogszekrények még mindig ugyanúgy zörögnek amikben a felszerelést tartják a horgászok, mint húsz évvel ezelőtt. A kis házat még mindig átlengi a csalik, a száradó merítőhálók és szákok jellegzetes tószaga, bent viszhangzanak a lépteink, ahogy a szekrények visszaverik. Jót ücsörögtünk a padokon, babgulyást ettünk, végül bebarangoltuk-szaladgáltuk a fürdő területét.
Most nem akarok írni a nehézségekről, csatákról az üzemeltetővel/önkormányzattal a bérleti és belépődíjakkal kapcsolatban, meg hogy nagy szükség lenne szponzorokra hogy több versenyt lehessen indítani. A régi Flúgos Futamot is feléleszthetnénk, nagy sikere volt...

Beszéljenek inkább a képek, remélem még sokáig megmarad ez a lehetőség és a tanya.


.

2009. május 2., szombat

Rabosítás

.
És elérkezett az úr 2009 esztendejében az ogreovics ogreová rabosítása.

Áldott legyen az úr neve, hogy vala az életem értelmének elsőszülött fiát elkormányozta ama neves napig hogy eljegyezhessük az életre szóló munkával, közeledvén napja ama nagyhírű egy hónapos szakmai gyakorlatok elsajátításának.

Beszerzésre került eme célból egy vésőkészlet, egy vízmérték, több valamiféle derékszögű mérőrúd, valamint az szekercze, továbbá kesztyű és többféle meghatározhatatlan feladatú szerszám, mely az egyszerű nőnemű halandó számára a szakma misztériumát képezik.
A cellárius kiadott vala az házi raktárból egy darab munkás overallt, egy darab szegtáskát, több ácsceruzát, és egy darab collstokot.

Megemlítjük az Úr dicsőségére, ama megállapított tapasztalást is miszerint a hímnemű teremtményei képtelenek korábban tanusított gyorsvásárlás technikájával élni, amelyet alkalmaznak ha:
-élelmiszer
-konyhai eszköz,
-női ruhanemű kerül a szemmagasságuk érzékelhető fókuszpontjába,
eme tárgyakat a legelső kezük közé kerülő példányában tökéletesnek látják, és eldöntött tényként kezelik birtokba vételét.
Akkor is ha mellettük ősz, összeaszottá zsugorodott oldalbordájuk tiltakozik elhaló hangon.

Bizonyosságot nyert immár, az Úr úgy teremté a férfiakat, hogy szigorúan monoton növekvő időintervallumot képesek a bevezetőben említett tárgyak beszerzésére fordítani, mélységes feledésbe temetve korábbi karcos/nyűgös megjegyzéseiket ha oldalbordájuk teszi ugyanezt a saját szakterületébe vágó tárgyaknál.

Mindazonáltal bízunk az Úr végtelen bölcsességében és jóságában, bizonyára jól van ez így, nem véletlen bízták rá ama teremtés projektjét.
Amen.
.

2009. május 1., péntek

Krokodilsütés

.
Ma elkövettem életem első krokodilját gasztronómiailag. Prototípusnak szerintem jól sikerült, a hozzávalók megtalálhatóak itt, valamint egy profibb kép a jószágról.

Annyit már tudok hogy keményebbre csinálom a tésztát, mégsem adok hozzá több tejet mint amit a recept ír, hogy puhább legyen. Mert így egy kicsit lusta, terpeszkedő krokit kaptam.

A lekvár is több lesz benne és egy kicsit szorosabbra hajtogatom hogy ne kéredzkedjen ki az oldalán. Ja tényleg, én nem húsos töltelékkel csináltam hanem lekvárossal, és ezért több cukrot is tettem a tésztába.

A következő a teknős lesz :D És persze dolgozom a cápa projekten is, ahogy a barátok javasolták, rejtsek el benne egy barbie-t, rendszámtáblát meg szörfdeszkát is...


Alig várom hogy a csemete hazaérjen, a kis disznócska szó nélkül lelépett az unokatesókkal (4 db) bicózni a tópartra. Annyit még érzékeltem hogy gyülekeznek kint a kapu előtt talpig bicikliben és szülőkkel. Annyira tetszett az összesített látvány, hogy bementem a telefonomért hogy lefényképezzem őket, de mire kiértem csak a nagy kanyarodást láttam az utca végén a tópartra.

Na de ha visszafelé jönnek...na majd akkor. Addig megszabadítom a krokit a lábacskáktól, mert nagyon jó illata van... és készülök a nagy fülhúzásra.
.