2009. június 20., szombat

Nyergelj, Fordulj.

.
Pár hete temettük el a nagynénémet, aki fiatalon, 45 évesen halt meg. Nem volt beteg, semi jele nem volt hogy ez megtöténhet, eléggé megrázott. Élete tört volt, csalódás a fiatalkori nagy szerelemben, utánna csak bolyongás az élet útvesztőjében, bár lehet hogy ezt csak én látom így, kívülállóként.
Csalódottan álltam a sírjánál, összeszorított kézzel vajon tényleg így akarta? Akkor ott megfogadtam hogy én ezt nem hagyom hogy velem is megtörténjen, vannak álmaim, nem szabad hagyni hogy a mindennapokban eltűnjenek. Egy nagy pofont érdemlek azért amerre épp haladok, én nem ezt terveztem.
.
A múlt héten ismét elvesztettünk valakit, akit nagyra értékeltem. 46 éves volt csak az unokatestvérem, ma volt a temetése, de én nem bírtam elmenni. Nem akartam látni a gyerekei és férje, anyja fájdalmát, akiket itthagyott. Gombóc van a torkomban, ahogy rágondolok. Az ő élete tartalmas volt, épp ezért fáj nagyon a veszteség, biztosan akart még tenni, lett volna még mondanivalója a szeretteinek. Nem kellett volna ennek így történnie.
.
5 év eltelt már amióta letettem a ceruzát, és nem csináltam semmit. Napok óta rugdosom magam hogy előkeressem végre a rajzeszközeimet, de ma odaléptem a nyakamra.
Nem kevés matatásba került mire megtaláltam az akvarell cuccaim, de örömömre a linometsző készletem is meglett. A festékhenger, és a pasztell kréta is egy helyre került, így minden egyben van.
.
Ma rajzoltunk egy maratonit, csatlakoztak a gyerkőcök is, végül a mesefigurát félretéve csináltam egy kis portrét Alízkáról. Nagy hősiesen ideteszem, pedig a nyakrészt nagyon elrontottam meg látom a többi hibát is, de legalább látható lesz majd a következő képeknél a javulás.
.

.

2 megjegyzés:

Lidércke írta...

Sajnálom.... :((

Annak viszont örülök, hogy megtaláltad az utadat, pontosabban visszataláltál. :) Folytasd a rajzot, várom az új képeket! Nekem ez is tetszik, de tudom, hogy egyre jobbak fognak születni. :)

Contrepoint írta...

Köszi, remélem nem csak egy blogbejegyzést írtam most :)