2010. január 31., vasárnap

Hómámor

.
Vannak dolgok amik elgondolkodtatnak ahogy a hó-Gergőc, hó-Ember kölcsönhatásból adódnak.
Definíció még nincs, de közelítek hozzá.
.
.
Ezt a jelenséget teljesen értem, nap mint nap láthatunk ilyesmit.
.

.
Ez már kicsit megalomán gondolat, hogy ezt a kupacot is eldobjuk, nem hógolyó szabvány méret.
De még belefér.
.

.
Fogalmam sincs hogy miért jó a félrekotort hókupac közepében járni, de ez biztosan azért van mert
1, nyanya vagyok,
2, csak annak tudok örülni ha már tiszta az út.
A megoldás: tanulmányozni a jelenséget, vagy élesben kipróbálni. Túl sokan alkalmazzák gondolkodás nélkül, hogy csak úgy kapásból leírjuk hogy áááá. Namégmitne.
.
.
Ez meg teljességgel kihagyhatatlan, nem elég ha a kupac tetején járunk, közelebbről is meg kell vizsgálni. Alaposan. Ez sem lehet véletlen, az előfordulások gyakori számát illetően. Felejtsük csak el gyorsan a mámegintmicsinááááálsz, gyereiderögtönmerthörrrr kiáltásokat.
.
Végezetül gőzöm sincs, hogy a hólapát miért törik el 3 adagnyi hótolás után az Emberem kezében, hogy kiszabadítsa a jeget a tavon? Valamint melyik fajta hólapát az ami ennél többet bír?
.

Nincsenek megjegyzések: