2010. június 19., szombat

Mecano

.

.
A Hold fia


Ostoba, ki nem érti
a legendát, mely meséli:
Egyszer egy cigánylány
egész éjszakán át
a Holdnak könyörgött
Zokogva kérlelte,
mikor a Nap felkelt,
legyen meg esküvője

Megkapod a férjed,
te barna bőr és szem
-az égből válaszolt
az ezüst telihold
Cserébe akarom,
az első fiadat
őtőle nekem add

Ki fiát áldozza
hogy férjhez mehessen,
igazán szeret-e?

Hold - vágyad, hogy anya légy?
Veled ki nászra lép,
szerelmet, nem találsz

Hold - áruld el nekem,
hogy egy hús-vér gyermek
mire lesz jó neked?

Hahaha, hahaha
Ő lesz a Hold fia

Apa - mint a fahéj,
a fia – tejfehér
Szemében ezüst Hold
nem arany Nap ragyog
Albínó született
Éjszaka érkezett,
mert a Hold fia volt

Micsoda szégyenfolt!
A vére idegen,
az enyém nem lehet
Porban a becsület...
Az asszonyt egy késsel
kezében faggatta:
Ki ennek az apja?
Megcsalt, nincs kímélet
Penge az ítélet
Majd várták a hegyek
karján a kisgyermek
-egyedül tért vissza

Éjszaka, amikor
nevet a telihold
azért van jókedve,
mert örül a gyermek
De mikor ő zokog,
akkor a Hold elfogy,
hogy bölcsője legyen
De mikor ő zokog,
akkor a Hold elfogy,
hogy bölcsője legyen
.

Nincsenek megjegyzések: